Nute Gunray

Ez mondjuk fals. Pont ez volt a régi rendszer lényege, hogy minden kánon, amit egy magasabb besorolású mű felül nem ír. Egyedül az "N" besorolású művek (jellemzően paródiák) nem voltak kánon.

Köszi! Ilyen képzavarokat sajnos írásban és beszédben is hajlamos vagyok elkövetni.

A Disney-vétel utáni egy-két év inkább negatívnak tetsző híreket hozott számomra. A TCW cancelt kapott, a kánont száműzték. Ezek akkor rendesen megingatták a rajongásomat, de itt is nagyon igaz az a tapasztalat, hogy utólag áll össze a kép, és hosszabb idő elteltével érlelődik ki egy folyamat. A TCW azóta méltó befejezést kapott, egész művek kapcsolódtak rá, s a kánon is megtalálta a maga helyét az új érában. Ha össze kéne vetnem a korábbi EU-val (Legends), a legszembetűnőbb különbség az, hogy egy-két kivétellel eltűntek a grandiózus, a történésekben filmekkel egyenértékű sztorik (ez alól a High Republic kivétel). A Disney-érában a könyvek, képregények jóval alárendeltebb szerepet játszanak, a filmek, sorozatok kiegészítő termékei. A videojátékokat most ne említsük, az egyelőre végtelenül szegényes termés. Visszatérve a könyvekre, ezek tehát jóval inkább kisebb léptékű történetek. Kimondottan jó, hogy elég nagy arányban található meg a biográfia, eredettörténet műfaja, így tényleg sematikus mellékszereplők kapnak kiterjedt háttérsztorit (Tarkin, Phasma stb.). De akár főszereplők, máig kedvencem a Leia fiatalkorát bemutató Claudia Gray-könyv. Az új kánon legnagyobb erőssége ez. És mindemellett olyan kiváló, a filmekhez nélkülözhetetlen bővítményeket is kaptunk, mint a Vérvonal vagy a Sithek árnyéka. Nagyon örültem Zahn rehabilitációjának is: az új Thrawn-könyvei szerintem sokkal kiforrottabbak a korábbiaknál, és maga az admirális is jóval valóságosabb, kidolgozottabb karakter a korábbi EU-beli valójához képest. Le kell választani a High Republicot erről, ami talán az új kánon rendszer legnagyszerűbb vállalkozása. A Legends legjobb vonásait ötvözi ez a projekt, már ami a Galaxis múltjának minél részletesebb kidolgozását illeti. És az, hogy erre ráépül majd az Acolyte, mintegy összekapcsolva a HR-t a prequellel, tömör gyönyör számomra. Egyébként is nagyszerű, hogy könyves karakterek egyre nagyobb számban debütálnak élőszereplős művekben, erősítve a SW-művek közötti kohéziót. Ha kritikát kéne megfogalmaznom, akkor az az, hogy lehetne több prequel, és nem csak a Klónháborús érából. E. K. Johnston rekonstrukciója az EP1 előtti heteket, hónapokat illetően katasztrófa (főleg, ha Luceno ezirányú munkásságát vesszük alapul), ezt remélem, kukázni fogják majd. Vannak nagyon jó szerzők (Claudia Gray és Charles Soule még mindig no. 1), de sajnos rosszabbak is (Older gender-őrületétől a falnak megyek már, cserébe nem is jó író), és talán kelleténél több az ifjúsági vonal. Másik kritika Filoni ténykedése, néha szerintem indokolatlanul negligál műveket, akkor is, amikor kisebb energiabefektetéssel ez elkerülhető. Nagy galibát nem csinált még, de a hozzáállása riasztó, és kezdi Lucast idézni e tekintetben (hozzátérve, nem is mindig jól sült el Filoni belenyúlása, pl. Kanan 66-os megmenekülése a képregényben sokkal-sokkal jobb volt)..

Igazából az elmúlt három részt akár kiadhatták volna egyben, mert a Tantissra való beszivárgásról szól, mint tényleges akcióról. Mindegyik rész nagyon tetszett, látványosnak látványos volt, de éppen az akció-orientált jellemzőik miatt túl sokat nem tudok írni. Tetszett, hogy hőseink még oda sem értek, de Hemlockék már tudták, hogy a Bad Batch lebukott a Coruscanton, így valami baj várható. Azért a birodalmi gépezet igenis működik ilyen kiemelt fontosságú projektek esetében. A bolygó légkörében történő menekülés és légi harc rendkívül látványos volt, egy-egy aspektusában még abban is kételkedtem, hogy valóban "csak" egy animációs sorozatot látok. Sokszor elmondtam, de nem győzöm hangsúlyozni: egészen elképesztő, hogy 2008-hoz képest hova jutott a SW animáció minőség terén. Rampart jelleme azért elég markánsan előjött a dzsungelben. Örülök, hogy belőle nem válik egy újabb Kallus ügynök, mert az előző részben már egy-két pillanatra felvillantott némi szimpátiát, itt azonban, még kiélezettebb helyzetben, ennek nyoma sem volt. Akárhogyan is árulta el őt a Birodalom, nem fog Crosshair útjára lépni, hanem minden valószínűség szerint megpróbálja visszaszerezni régi pozíciót valami szolgálattal. Bár kérdés, mi lesz vele, most hogy elfogták. Szegény zillo kínzását nagyon rossz volt nézni. Azt hiszem, Omega megtalálta a szökésének kulcsát. Emerie ennyire nyílt pálfordulása meglepett, nekem egy kicsit hirtelen történt. Maradt ugye a sorozatzáró. Nagy valószínűséggel nem itt fogunk válaszokat kapni az összes felmerülő kérdésre. Ez mégiscsak egyetlen osztag története, a klónprojektre pedig még rengeteg szálat felfűzhetnek. Azért mégis remélem, hogy jövő héten lesz min agyalnunk, és nem pusztán Omega és mondjuk a többi klón kiszabadulása lesz terítéken. Egyelőre azt érzem, 20+ percbe túl sokat kellene bezsúfolni, így e tekintetben a várakozásomat azért lecsökkentettem.

Nürnbergben leszek, de biztos hogy szakítok rá időt aznap.

Száguldanak a hetek, nem hiszem el, hogy holnap megint új rész. Persze soha rosszabb rádöbbenést.

Egyetértek. Azért nem kell démonizálni a Szukitsot. Befejezik és kész. Teljesen korrektek. Nyilván lehet kritizálni az elmúlt évek üzletpolitikáját (ezt magam is megtettem), de azért mégiscsak majd 20 évig megbízható kiadó volt, és mindent kiadtak, amit lehetett. Most jó előre bejelentették hogy vége, de a már leszerződött címeket kiadják. Itt nem lett átverve senki.

Leszavaztam én is

Mozgalmas, akciódús rész volt. A rész elején a Pabu sorsra nyitva maradt. Vajon maradt ott helyőrség vagy deportálták a lakosokat? Gyanúsan nem mutatták a civileket, miután a birodalmiak távoztak. Kicsit úgy éreztem, ez a rész némileg össze van csapva. Crosshair nem igazán kapott fejmosást, amiért belement Omega "őrült" tervébe (Huntertől azért vártam volna egy kifakadást). Másrészt Wrecker nagyon gyorsan felgyorsult a rész elejére, pedig a robbanás teljesen kiütötte őt. Most meg egy kisfejvakarás után kutya baja sem volt. Harmadrészt, aminél kissé felvontam a szemöldököm, az az volt, hogy Phee láthatólag úgy beszélt Crosshair-hez, mintha ők ketten először találkoztak volna. Szerintem nekik már volt közös jelenetük, de lehet, hogy tévedek. Összegezve, úgy éreztem, a Pabu-szálat hamar elvarrták a készítők, és nem igazán foglalkoztak a birodalmi lerohanás utózöngéivel. Ehhez kapcsolódva Crosshair terve is hirtelen kalapból előhúzott ötletelésnek tűnt, de az érveit megértem, hogy miért nem hozakodott ezzel eddig elő. Ez tényleg az utolsó utáni opció lehetett a csapat számára. Nem gondoltam volna, hogy Rampartot még viszont látjuk. Amilyen kardinális és Palpatine számára érzékeny ügyben kompromittálódott (hiszen az ügy rendezéséhez a Császár személyes beavatkozása szükségeltetett, amely szerintem igencsak ritkaságba megy már most a Birodalom első éveiben is), azt gondoltam, hogy egy kirakatper során rövidesen kivégezték. Ehhez képest Rampartot eldugták egy isten háta mögötti munkatáborban, ahol valószínűleg évtizedekig tartó lassú elsorvadás és elfeledettség várt volna rá, ha nincs Crosshair terve. Azért Rampart jellemét így sem kezdte ki a börtön, maradt az a végletekig opportunista szemét alak, aki volt. Egy vérbeli szociopata továbbra is. A rész legnagyobb része az ő kiszabadításának volt szentelve. Itt mutatkozott meg igazán, hogy milyen gyönyörű sorozat ez, az Erebus felszíne pazar volt. Hőseink nem finomkodtak, a rohamosztagosoknak már nem járt kímélet. Különösen tetszett, amikor az egyikük felkenődött a sziklafalra, az egész szerpentines jelenet az Indiana Jones harmadik részének idevágó jelenetét juttatta eszembe. Mindezek mellett volt egy kis Tantiss-hegy is. Omega továbbra is próbált apellálni Emerie bűntudatára és jóérzésére, és azt hiszem, előbb-utóbb sikeresen teszi ezt meg. Értékeltem, hogy Hemlock kifejtette Omega vérének fontosságát, a midichlorian átörökítésének képességét. Sok-sok év kutatómunka van e mögött. Ha belegondolok, hogy ez mennyi ártatlan áldozatot jelent... Teljesen bizonyos, hogy Hemlock már akkor kapott erőforrásokat és pénzt rejtett költségvetési úton ezekre a torz kísérletekre, amikor Palpatine még bőven kancellár volt, talán a Klónháború legeslegelejétől fogva. De azon sem lepődnék meg, ha a kísérletek magvai már jóval azelőtt szárba szökkentek volna.

Ütős borító

Nem is baj.

Át is állítottam, nagyon f*sza lett!

Szerintem ő már annyira elborult eddigre, hogy bőven meg tudja magának igazolni, miért az inkvizitorok képviselik a helyes utat.

Derült égből villámcsapás, a kellemes fajtából. Mind Elsbeth, mind Barriss rendkívül érdekes karakterek, alig várom hogy utóbbi sorsát elrendezzék. Aztán meg Grievious és a Főinkvizitor! Nosztalgia a köbön. Hát ezt tényleg nem láttuk jönni. Soha rosszabb május 4-ét!

Mindkét epizód számomra megerősítette azt a benyomásomat, hogy a Bad Batch - az Andor után - összességében az egyik legkomolyabb és legnyomasztóbb hangvételű SW produktum a Disney érában.